Korábban már írtunk arról a blogon, hogy a társadalom öregszik, s ezzel párhuzamosan változnak a célcsoportok is. A hirdetőknek más és más célcsoportok lesznek fontosak, s ehhez a tévéknek, rádióknak alkalmazkodniuk kell. Ezzel magyarázható az a lépés, hogy a TV2 célcsoportja már nem a 18-49 éves korosztály, hanem kiterjesztette azt a 18-59-es korosztályra. Természetesen erre a hírre az RTL Klub azonnal reagált, aki csak egy kommunikációs fogást lát a TV2 ezen lépésében, s ezzel csak a nézettségi adatokat szeretné kozmetikázni. Szerintem is lehet ebben igazság, de valóban el kell azt fogadni, hogy most már komolyan kell venni a 49-59 év közötti korosztályt is, amely közel 1,4 millió embert jelent, mivel ők azok, akik már megengedhetik maguknak, hogy többet költsenek magukra, hiszen jó esetben már nem kell hitelt törleszteniük, s a gyerekeik már kirepültek a családi fészekből.
Apropó, gyerekek. A fiatalokat nézve is meg kell említenünk néhány változást. Hallottatok már a „mama-hotel, papa-bank” intézményéről? Első hallásra viccesnek hangzik, de ha belegondolunk, a huszonévesek egy jelentős része közéjük tartozik! Hiszen a tanulási idő egyre inkább kitolódik, 24-25 évesen lépünk ki a munkaerőpiacra, s igen szerencsésnek kell lennünk ahhoz, hogy egyből egy jól fizető munkát kapjunk, vagy egyáltalán csak szerezzünk valami normális állást. Akinek ez nem sikerül, s nem tud a saját fizetéséből saját lábakra állni, kénytelen lesz továbbra is anyu főztjét enni, s apu pénzéből élni. Vagyis nem tanulunk meg időben felelősséget vállalni, nem alapítunk családot 25 évesen, nem kötelezzük el magunkat időben, nem veszünk lakást, autót, vagyis nem teremtjük meg az egzisztenciánkat. A szociológia ezt nevezi posztadolenciának, amely időszak a serdülőkor és a felnőttkor közé ékelődött be, amikor is már élhetnénk felnőttként, de szociológiailag erre még nem vagyunk felkészülve.
Ezeket a jelenségeket a hirdetők és a média nem hagyhatják figyelmen kívül. Többnyire csak az idősödő társadalomról, s az aktív 50-esekről esik szó, de nem szabad megfeledkezni a 20-as éveik közepén, s végén járó fiatalokról sem, akik nem azt a fizetőképes keresletet jelentik, mint 10 éve, hanem részben még mindig a szülők pénzét költik, s motiválatlanul sodródnak az árral.
